A temetési szertartás jelentős eltérést mutat különböző kultúrákban, de még felekezeti hovatartozás alapján is. A temetkezési szokások a vallási nézetek, hiedelmek és hagyományok alapján alakultak ki.
A temetési szertartás is egy nyilvános, hagyományos és szimbolikus kifejezése hitünknek, gondolatainknak és érzéseinknek, egy szeretett ember elvesztése kapcsán. E rituálé segít elfogadni a halál tényét, ösztönzi a családot bánata kifejezésére és támogatást is nyújt a gyászolóknak, hogy fájdalmukban osztozik a közösség.
Minden egyháznak és felekezetnek megvannak a pontos szokásai és rituáléi. Ezt minden temetkezéssel foglalkozó cégnek tiszteletben kell tartania.
A hozzátartozó számára a legfontosabb, hogy szerettét méltóképpen és tisztelettel tudja utolsó útjára kísérni. Ehhez elengedhetetlen a személyes találkozó a szertartás vezetőjével. A papok, lelkészek, prédikátorok igénylik is , hogy a hozzátartozó személyesen keresse fel őket.
Egyházi temetés esetén – bármely felekezet is bonyolítja a ceremóniát – minden esetben az adott egyház vallási szokásai, hitéleti tevékenysége a meghatározó. Egy dolog minden egyházi temetésben közös, mégpedig az, hogy a búcsúztatási szertartás a kegyelet és tisztelet jegyében zajlik.
Cégünk működési területén többféle vallási felekezet folytat hitéleti tevékenységet, s ezekkel az egyházakkal kifejezetten jó kapcsolatot ápolunk. A temetés megrendelésekor a család jelzi, hogy a búcsúztatás egyházi temetés keretei között lesz megrendezve.
A katonai temetés sajátossága, hogy lehetett az elhunyt a hazai fegyveres testületek aktív, vagy nyugállományban lévő tagja, megilleti a katonai temetés. A rendőrök, tűzoltók, katonák iránti megbecsülést mutatja a katonai tiszteletadás, amely sajátos jegyeket és jelképeket hordoz magában. Ilyen például a sapka, kard, gyászkarszalag, díszkíséret, díszlövés. A gyászbeszédben az elhunyt pályafutásának kiemelt állomásai kerülnek bemutatásra, és erre fektetik a legnagyobb hangsúlyt. A gyászbeszéd szerepe igen fontos, amelyre általában az elhunyt elöljáróját, vagy azonos rendfokozatú személyt szoktak felkérni.
A polgári (világi) temetés a kegyeletadás speciális módja.
Mint minden temetési szertartásnak, úgy a polgári temetésnek is egyedi rituáléja van. A búcsúzás “szépsége” talán abban rejlik, hogy ezen szertartást igazán személyessé lehet formálni. A szónok mellett, családtagok, barátok, munkatársak is elmondhatják megemlékező beszédüket.
A családdal előre egyeztetett búcsú beszéd a ravatalozóban, vagy a ravatalozó előtt hangzik el.
E búcsúztató megemlékezés az elhunyt személyről, tartalmazhat verseket, kiemelhet fontos momentumokat az eltávozott embertársunk életéből. Mindig egyedi és személyes, előtérbe kerülnek benne az elhunyt tulajdonságai, társadalomban betöltött szerepe és életének fontosabb állomásai. Fontos, hogy megnyugvást nyújtson a gyászoló egybegyűlteknek.
Temetkezésünk alkalmazásában áll szónok, megkönnyítve azon ügyfelek dolgát, akik erre a temetési szertartásra tartanak igényt. Az adatfelvételi lap kitöltését követően, egy személyes beszélgetés után íródik meg a beszéd, melyet a család elolvas. Csak a hozzátartozó jóváhagyása után hangozhat el a gyászbeszéd. A beszéd kiegészíthető igény szerint verssel és zenével.